Angyalból ördög, mondd hogyan lehetnék?
Talán úgy, talán ha újra születnék!
Mennyivel jobb lenne, nem fájna semmi
nem lenne bajom sem testi, sem lelki!
Torz vigyor ülne csak szelíd ajkamon,
röhögnék a világra, jó alkalom
arra, hogy ne szánjam sérült lelkeket
arcukra dobnám hideg hópelyheket!
Nem fájna nekem az, 'mitől más szenved
pokolban döglenék, a kedvem nem ereszt,
Tennék világnak millió bajára
nem hallgatnék a tündér jó szavára!
Nem tépné lelkem emberek bús szava
csak ördögök figyelnének a hangra!
Újjá fogok születni, ördög leszek,
vinnyogó pofa és rosszat is teszek!
Ne állj az utamba, hisz' nem kértelek!
Ördög leszek, szemeim sem rebbennek!
Minden rosszra, tudod, kapható vagyok,
nem érdekelnek többé az angyalok!