Örömkönnyeket sír fátyolos szemem,
karomba zárhatom újra gyermekem,
gyengéden simogatja szeretetem.
Mióta elmentél, kínoz a kétség,
vajon jó neked, ha ily messzire mégy.
Csak azt kívántam, hogy nagyon boldog légy.
Azóta eltelt három tavasz két nyár,
itt van a tél, anya szívem haza vár.
Várom a repülőd, csak landolna már.
Elmúlt karácsony, de nem a szeretet,
megéljük most a régi szép ünnepet.
Nézegetjük a régi fényképeket.
Hamar eljött a nap a búcsúzásra,
az elválás most mintha nem is fájna,
mert tudom boldog vagy az Újvilágban.