Láthatatlan Színház
Írta: Hegyman Dátum: Március 04 2008 06:19:52
Hiányod lassan megszokom
már csak szemem sarkában csillog könycsepp
H
Teljes hír
LSZ
Hiányod lassan megszokom
már csak szemem sarkában csillog könycsepp
lelkem halvány szûrõn keresztül figyeli a világot
félre teszi ami bejuthatna rólad s bánthat
már ismét szól a zene a fülemben
de csak lassan szomorún még
táncolni sincs még kedvem
mert inkább csak mozdulatlanul feküdnék
de van egy hely ahol lelkek érintik lelkem
kezek érintik kezem, biztosan s jó irányba vezetnek
bár szemem nem látja a világot
tudom, hogy szeretnek
körben állunk megnyugszom
érzem ahogy elcsendesül minden
kezek kezekbe fonódnak, megszûnik minden fájdalom
és tudom mikor én is vezetek mindezt átadom
megbiznak bennem,
én pedig szeretetet adok
többet mint amit várnak
mert ettõl érzem hogy jó vagyok
hazaérve már tudom jó helyre kerültem
szememre könnyebben jön álom
tündérem ki érintette lelkem
már csak reggelente látom
már kevésbé fáj a risztó magány
hiszen új közösség vár, mi langyos életembõl felráz
egy szemmel nem látható kötelék által kovácsolt
deszkát soha nem látott ,láthatatlan színház
/János/