Búcsú egy csodás baráttól
Írta: gubacsi Dátum: Január 29 2016 19:22:19
V

Búcsúzunk hát tőled, hisz oly könnyes a szemünk,
mert tudjuk azt sajnos, hogy nem maradhatsz velünk.
Szörnyen nagy lett az űr, mit utánad látunk,
egyet ne felejts el, mi mindig visszavárunk.
Teljes hír


Búcsú egy csodás baráttól

Vár rád egy új út, melyen végig kell menni,
tudod, kemény az élet, ez ellen nem tudsz mit tenni.
Töröld meg szemeid, hogy ne legyen könnyes,
mert lehet az az új út, talán kicsit könnyebb.
Tudod, mi felettünk sem kék mindig az ég,
de reménykedünk benne, hogy látunk majd még.
Hogy látjuk egyszer még, a csillogó szemedet,
hogy jó híreket hozol, hogy sokkal jobb lett neked.
Ne törődj a múlttal , hisz csak a jelen számít,
tudod a mi szívünk is, ez után áhít.
Csak bátorság kellene, mi egy új élethez kell,
de sajnos sokunk számára, ez nem érhető el.
Belőled csak egy van, így nem pótolhat senki,
nem is fog a helyedbe lépni soha senki.
Emlékedet őrizzük, a szívünk mélyén árván,
reménnyel telt szeretettel, mindig visszavárván.
Ugye tudod, hogy a vihar sosem ébred csenddel?
Mennydörgés követi, amikor ő felkel.
Vihar előtti még ugyan, ez az állapot,
de felkorbácsolja majd, a te nagy bánatod.
Ha felnézel az égre, legyen egy csillagunk,
válassz ki egyet s tudd, hogy mi ott vagyunk.
S ezek után majd, ha felnézel az égre,
nem leszel egyedül, ebbe az örök sötétségbe.
Búcsúzunk hát tőled, hisz oly könnyes a szemünk,
mert tudjuk azt sajnos, hogy nem maradhatsz velünk.
Szörnyen nagy lett az űr, mit utánad látunk,
egyet ne felejts el, mi mindig visszavárunk.
Van ki szembe száll a sorssal és úgy harcol,
s olyan is van, ki csak a toll hegyével karcol.
A toll az a szív fegyvere és nagyon sokat bír,
nem is lesz maradása akiről az ír.
Nagyon rossz nélküled, ennél rosszabb nem lehet,
Szívem szerint vérrel írnám alá ezt a levelet.