Egyszerű szöveg (egy kritikára)
Írta: janus Dátum: Február 03 2016 10:13:53
V

Ódon szöveg leng bennem
poros pókhálóként
egy-két harmatcseppel,
nem sok ez, de én vagyok
Teljes hír

Ódon szöveg leng bennem
poros pókhálóként
egy-két harmatcseppel,
nem sok ez, de én vagyok
a megdőlt betűkön
szegényes ékezettel;
és ha szakad a pókháló
és fehér papírra terül,
a sorokban nem csak
én vagyok egyedül,
hisz betűimet én is kaptam,
mikor Petőfi rónáján merengve hasaltam,
hová be-benézett Arany bajnok Toldija,
és itt bujkál a sorok közt
a költészet ki tudja hány fia.
Nem egyszerű a szöveg, itt- ott ciráda
a hason latolgató csengő sorvégek,
igaz néha csak hasonlítanak,
tudom nem édes testvérek.
Valami régi elfeledett emlék,
egy múlt időn átütő festék,
vagy tudja az ég, hogy mi,
ami lelkemet a papírra ily mód teszi,
nem egyszerű száraz szavakkal,
sással, náddal, csillogó patakkal,
meglehet persze, hogy mindezt ,
csak én érzem s látom,
s nem több, amit írok,
csak egy ákom-bákom.
Írhatnék én is úgy, mint mások,
csak azt, amit fogok és látok,
de nem, nekem ez nem menne,
ha a szél csak fújna, és nem feleselne.
Nem írhatom, hogy ága van a fának,
hisz neki karja van úgy, mint egy barátnak,
hisz mikor rég, mikor hazaértem,
az a fa ,tűzben égett értem.