Kinek kéne megfelelni,
Mit kéne az élettel tenni,
Dűlőre nem jutottál,
Végül így magadba fordultál,
Elvesztél, meghaltál,
Mindent mi szép, elhagytál
Nem is élsz, már csak félsz,
Nem hiszel és nem remélsz,
Volt idő, hogy jó voltál,
A lélek útján haladtál,
S minden szót elhittél,
De naívságodra eszméltél,
S ott a pont az "I" tetején,
Kérdeznéd mért vesztettél,
Végül kezdesz feleszmélni,
Nem lehet a világnak megfelelni,
Angyal gyere hazudj még nekem,
Mondd a fellegekben lesz helyem,
S hogy amíg még a földön járok,
Szépek lesznek az éber álmok,
Gyere és fogd meg a kezem,
Hazudd az élet mégsem ilyen...
Mert nem akarnék kevés lenni,
De ide nem elég embernek lenni.