Belvárosi téli tárlat
Írta: lambrozett Dátum: Február 16 2016 06:06:23
V
Egyhangú a környék, unalmas a táj,
naponta ugyanaz a szürke festmény -
én vele lélegzem (szökött papagáj),
sokszínű tollaim bárgyún keresvén.
Teljes hír
Belepi a hó a tavalyi mocskot,
hull a kutyaszaros, csúszós betonra, s
talpamhoz ragadva, némi szétfoszlott,
filterig szítt csikkel kerül szinkronba'.
Egyhangú a környék, unalmas a táj,
naponta ugyanaz a szürke festmény -
én vele lélegzem (szökött papagáj),
sokszínű tollaim bárgyún keresvén.
A parkban reszkető percekkel villog
a fényes kijelző... mindig ránézek -
s balra fordulva, mint szélütött billog
(erre örökké fúj) ... vászonra égek.
Levakarhatatlan lettem a képről,
táj-jellegzetesség, élet-kereszttel -
bár, elég egyszerű; nem aranyfénytől
sugárzik alakom; matt minden reggel.
Belefakultam a sápadt háttérbe,
a sarkon vár rám egy sárga villamos -
milyen érdekes! ha festőm cserélne,
lehetnék sárga én, míg az... színbajos.
(2016. január)