É.D.E.A '93
Írta: holdangyal Dátum: Március 05 2008 10:33:01
Okozott keserûségünk
Bocsássd meg, Bocsánatot kérünk!
C
Teljes hír
Drága Anyánk!
Okozott keserûségünk
Bocsássd meg, Bocsánatot kérünk!
Néha ez az Élet
Téves útra vezet,
Bocsáss meg! S nyújtsd kicsiny kezed;
Hagy csókoljuk végre
Teli szeretettel...
Hogy mit érzel?...-válaszolnod nem kell.
Hisz érezzük mindazt...
S tükrözi szemed:
Megbocsátó, örök Szereteted.
Egyetlen Anyánk!
Felejtsd a bánat mezejét!
Ez'tán mi harcolunk Boldogságodért...
Öröklött szemünkkel
Hû szemedbe nézve
Hálásak vagyunk, hogy ÉLSZ, már...... éve.
Nem élt itt le senki
Ennyit közülünk,
Fiatal vagy, mégis Te vagy Bölcsünk.
Mindig Te voltál a Törzs!
Kire fa lombja nehezedik
Te táplálod... Ezért nem éhezik.
Te vagy a Törzs továbbra is
Ki tartja itt a lombot...
Látod, míly magasra emeltél?
- Lehagytuk a bokrot!
Egyetlen Anyánk!
Köszönetet mondunk
Mert Békénkért harcolsz, figyeled a sorsunk.
Te vagy a mi
"Édes Drága Egyetlen Anyukánk" ***
Mindig tud Anya, ha baj van:
Számíthatsz reánk!
*** Az "idézet" egy gyermekkori álomból (szószerint) származik. Örökké õrzöm- mégpedig könnyekkel, bár lehet, hogy másoknak >>"gagyi"> nem csodálkozom.