Van olyan váratlan vendég,
akit mégis muszáj várnunk:
a saját halálunk.
Nem készülünk fogadásra,
pompás vacsora számára,
mi sem fogyaszthatunk.
Életünknek végleg vége,
senki nem jön vendégségbe
magunkra maradunk.
Ha van túlvilági élet,
újra feltámad a lélek,
mégis találkozunk.
Lélekvándorlásban hiszek,
új életben boldog leszek,
így várom halálom.