Világtalan
Írta: ILLC G3C Dátum: Február 19 2016 06:57:10
V

Néha úgy érzem nincs erőm élni,
Erőtlen életem el kéne dobni,
Vágyaim lelkem, a szélre bízni,
Hisz vakon próbálok a napba nézni,

Teljes hír

Néha úgy érzem nincs erőm élni,
Erőtlen életem el kéne dobni,
Vágyaim lelkem, a szélre bízni,
Hisz vakon próbálok a napba nézni,

Álmok partján, szétszakadok,
Esetlenül mégis odaúszok,
Egyszer ide, majd oda tartok,
Mégis mindig távolodok,

Máskor magasan a felhőkkel szállok,
Égig emelnek nincstelen szárnyaim,
Mindent mi bántott hátra hagyok,
És a földre bízom gondjaim,

Nem akarom, hogy a tudjanak rólam,
Csak azt szeretném hogyha te látnál,
És hogy magamat bajba sodorjam,
De rám akkor is csak te vigyázzál,

Karodba zárj és csend legyen,
A világ némán elfeledjen,
S ha kinyitom majd vak szemem,
Légy a sötét napfény nekem.

Majd súlyts rám, hiszen úgyse fáj,
Tépett szárnyakkal a mélybe zuhanjak,
Ahol két lábam ismét a földön jár,
Mert végül tőled is el kell búcsúzzak.