Érzem, hogy szeretsz,
még, ha nem is mondod,
a lelkem nem hazudik,
perzsel, ha rám gondolsz.
Megbántottál, úgy gondoltam,
hogy mindennek vége,
de magamat nem csapom be,
hisz mindig itt jársz az eszemben.
Érezd már, hogy szeretlek,
bocsáss meg, hogy elküldtelek,
már tudom, hogy nem volt helyes,
de sajnos ilyen hirtelen a természetem!