Bohóc
Írta: ILLC G3C Dátum: Február 21 2016 06:32:10
V

Csak egy bohóc a sok közül,
Sírhat, de az arca mindig örül,
Festett mosolya oly vidám,
De nevetni nem hallanám,
Teljes hír

Csak egy bohóc a sok közül,
Sírhat, de az arca mindig örül,
Festett mosolya oly vidám,
De nevetni nem hallanám,
S a tapsvihar közepén állva,
Nem hallatszik kiáltása,

Millió ember veszi körül,
De mindig csak ő van egyedül,
Kíváncsiak rá talán,
De nevetnek minden szaván,
S senkit nem érdekelne,
Ha könnye tényleg őszinte,

Mert bohóc ő és semmi más,
A mosolygás már megszokás,
S csak álmodik a nézőtérről,
Hogy egyszer az emberek közé ül,
És nem csak lélek társ nélkül,
Csupán egy ember a sok közül,

De csakis ez a kicsiny sátor,
Számára az egyetlen otthon,
Egyedül lesz tán örökre,
Bánata mások öröme,
Boldogságot ad mindenkinek,
A világban nincs hely könnyeinek,

Hisz bohóc marad örökre már,
Szerepe csak a mulattatás,
S ha saját sírját ássa ki majd,
A közönség nevetve fejet hajt,
És megtapsolják érte,
Hogy életének vége.