Emily Dickinson: Love VI
Írta: Peszmegne Baricz Agnes Dátum: Február 21 2016 16:07:53
V
Ha biztosan tudom, jobb lét
lett volna itt miénk,
nem dobom el a nem biztos
öröklét íziért.
Teljes hír
Emily Dickinson: Love
VI
IF you were coming in the fall,
I ’d brush the summer by
With half a smile and half a spurn,
As housewives do a fly.
If I could see you in a year,
I ’d wind the months in balls,
And put them each in separate drawers,
Until their time befalls.
If only centuries delayed,
I ’d count them on my hand,
Subtracting till my fingers dropped
Into Van Diemen’s land.
If certain, when this life was out,
That yours and mine should be,
I ’d toss it yonder like a rind,
And taste eternity.
But now, all ignorant of the length
Of time’s uncertain wing,
It goads me, like the goblin bee,
That will not state its sting.
(Ha ősszel jöttél/volt seprűm a nyár mellett,/fél mosollyal és fél megvetéssel/mint háziasszony a léggyel tettem.//
Ha évente láthattalak,/feltekertem a hónapokat gombolyagba,/és raktam mindet külön fiókokba,/ az ő megvalósulási idejükig.//
Ha csak évszázadokat késnél,/lenne végösszeg róluk a kezemben,/leszámítva az ujjaim megszűnéséig/Van Diemen országában.//
Ha bizonyos, mikor ez az élet szabad volt,/a tied és enyém lehetett volna,/én eldobtam azt, amaz valószínű/örök héj és ízért.//
De most, minden tudatlan hosszáról/az idő bizonytalan szárnyának,/ ez ösztökél engem, mint goblin méh,/ az nem fogja megállítani annak a fullánkját.)(?)
Emily Dickinson: Szerelem
VI
Ha ősszel jöttél nyár helyett,
elhessentettelek
vidám kis undorral talán,
szakácsként mint legyet.
Ha csak évente láttalak,
sok hónap fonalát,
felcsévélve sutba tettem,
ott vártak ők is rád.
Ha közben száz év telne el,
kezemen számolnám,
ujjam elfogyna benne mind
a Van Diemen tanyán.
Ha biztosan tudom, jobb lét
lett volna itt miénk,
nem dobom el a nem biztos
öröklét íziért.
De most, ki tudja meddig tart
még szárnyán az idő,
a goblin méhtől ő se véd,
s fullánkja egyre nő.