Nő…
Nő-nem!
Nőnem…
Ő…
…a…
…NŐ!
IGEN!
Végtelen szenvedés,
Végtelenül keserű…
…de végtelenül édes,
Végtelen szerelem…
Pedig volt:
Kígyó,
Örök életből kigyó-gyító!
Alma…,
A kíváncsiság hatalma…
…aztán kiűzetés:
Minden jóból!
Maradt igent követelő,
És nő-nem!
És, maradt a halandóság,
A beskatulyázott élet.
VELE!
…mert nélküle már az élet sem az…
…s, ha úgy érzem is sokszor, hogy:
Alma (!),
…és, hogy inkább a kiűzetésből való kiűzetés:
Nélküle, NEM!
…és irány a skatulya!
Mert arra a végtelen,
A kimondatlanul is örökkön kívánt
NŐ!
…és vele együtt ismét a halhatatlan,
Amely nem más, mint szerelem…