Fura dolgot művelt az éjszaka velem,
azt álmodtam picike bogár lettem.
Avar takaróm alól csalogat elő
tavasz- illatú langyos, röpke szellő.
Alig- alig ébredez az én-tudatom,
mi lesz dolgom a Földön nem tudhatom.
Érzem a virág-szirmok puha bársonyát,
mily hatalmas ez a zöld színű világ.
Felkúszok egy fűszálon, szállni is tudok,
szép e az alakom, vagy csúnya vagyok?
Óvatosan felém nyúl egy kicsike kéz,
én hasznos bogár vagyok mondanám még.
Dalolni kezd, - Katicám szállj fel az égre,
kedves éneke biztat repülésre.
Honnan tudja nevem ezen gondolkodom,
míg elrepülök pöttyös szárnyaimon.