Csak fekszem az ágyban éjjel,
Nem tudlak kiverni a fejemből,
Hallom a szívem hogyan ver,
S kérdezem a sötétségtől,
Hol vagy most épp?
Félek örökké elveszítelek,
Óó bárcsak itt lennél,
S még egszer megölelhetnélek,
Tudom sok minden fáj még,
Rengeteg dolgot úgy sajnálok,
És mindenen változtatnék,
De nem tehetek arról aki vagyok,
Merre jársz még mindig?
A sötétség soha nem felel,
Óó így várlak hajnalig,
Hátha majd a fénnyel érkezel,
S csak fogj mindent rám,
Üvölts, kiabálj, harcolj újra velem,
Mondd hogy csak az én hibám,
S bocsáss meg ezegyszer nekem!
Adj kérlek egy esélyt újra veled,
Érzem így lassan jéggé fagyok,
A szívem nélküled oly hideg,
Lassan azt se hallom ahogy dobog,
Hát térj vissza, ments meg,
S vigyázz rám örök időkön át,
Óó olvaszd fel fagyos szívem
Akarlak, gyere szükségem van rád!