A csend ölén
Írta: marica Dátum: Március 06 2008 08:06:24

---

Éjjel a csend kopogott az ajtón,
Alig hallottam a kínzó zajtól.

---

Teljes hír

---

I


Éjjel a csend kopogott az ajtón,
Alig hallottam a kínzó zajtól.
Testemben hidegen a szívem zakatolt,
A kopogást csak éreztem, olyan halk volt.

Ki lehetsz halk kopogó idegen?
A fagy engedett, tûz jött hirtelen.
Fel keltem, szelíden az ajtót nyitottam,
Éjfekete frakkban, kedves csendállt ottan.

Cilinder fején, lábán lakkcipõ,
Hófehér ingén, csokornyakkendõ,
De hova tûnt az arc, a cilinder alól?
Arctalan a néma csend, gyorsan múlandó?

Sápadt bõrrel karjába szédültem,
Gyengéden átkarolt, ölébe ültem.
Elringatott lágyan, arctalan mosollyal,
Kacérkodtam titkon fénylõ csillagokkal.

Csend Úr tovatûnt, hajnal köszöntött,
Szelíd napsugár, pillámra szökött.
Mosollyal ébredtem, mit a csend rám hagyott,
Ébred az élet, a csend nappal ál halott.