Az ünnepen lelkem Istent áhít,
nem jutok el csak a templom sarkáig.
Jézusunk rideg szobra áll előttem,
végül is ide miatta jöttem.
Fiú Atyjához hiába kiállt,
Krisztusnak e helyen nincs feltámadás.
Rézbe öntötték, savas eső marja,
fecskék tisztelete szárad rajta.
Megállok, majd mormolok egy imát,
nem így képzelem Istenünknek fiát.
Mossuk tisztára átszegezett lábát,
adjunk rá díszes, ünnepi ruhát.
Vegyük le a keresztről ne szenvedjen tovább!