Van az embernek sok terve,
de kevés a kivitelre,
nincs elég ereje, kedve,
segítségre van szüksége.
Addig-addig tétovázik,
míg a terve széjjel mállik.
Közöny tengerébe fullad,
érte csepp könnyet sem hullat.
Bambán néz a felhős égre,
elveszik siker reménye.
Leheveredik az ágyra,
alkoholmámorba járva.
Sokan mondják rá ostoba,
agymosástól nem is csoda.
Reggel vesz egy vonatjegyet,
keres egy lakatlan szigetet.
Remete-életet választ,
igényeket már nem támaszt.