Néma harangok kongatják
süket csendünkbe
az elveszített hitet,
Emberek, ébredjetek!
Nagypénteken könnyezett az ég
emberi bűnökért
keresztre feszített Jézus
életét adta életünkért.
Szennyes maradt mégis a világ
kiömlött vér égre kiált
Az Úr asztalán csupán
halovány gyertya ég.
Nagyszombat térdepelt
Krisztusnak sírjánál,
Atyád, ki szeretett
mért mért rád ily halált?
Megváltó véreddel
törölte el vétkünk,
de bűnösök maradunk
s örökkön vezeklünk.
Imára kulcsolt kezű fákra
hullanak égi könnyek,
gyökerekhez szivárogva
viszik az Életet.
Fénnyel jött vasárnap
s a hajnal már nem talált,
üres a sírkamra, legyőzve a halál,
Isten magához emelte a Fiát.
Harangok kongassátok
süket csendünkbe
az elveszített hitet,
mielőtt késő lesz!
Március 26-29.