Édesanyámhoz…
Írta: KiberFeri Dátum: április 28 2016 06:25:03
V
Míg éltél a támaszom voltál
Engemet cserben, sosem hagytál.
Sajna, már nem ölelhetsz, mire vágytál…
Majd követlek én, ha szólít a halál…
Teljes hír
Milyen szép, hogy édesanyám… ez az életadó szó,
Szinte a friss mezei csokorhoz hasonlítható.
Ősz hajadat, ahogy szétfújja a szellő,
Úgy látom, mint égen a sok bárányfelhő…
Törékeny kis tested, elment, az óta már angyal lett,
De ha kimondom a nevedet, az nekem amulett!
Míg éltél a támaszom voltál
Engemet cserben, sosem hagytál.
Sajna, már nem ölelhetsz, mire vágytál…
Majd követlek én, ha szólít a halál…
Vecsés, 2016. március 1. – Kustra Ferenc