XVIII.
COME slowly, Eden!
Lips unused to thee,
Bashful, sip thy jasmines,
As the fainting bee,
Reaching late his flower,
Round her chamber hums,
Counts his nectars—enters,
And is lot in balms!
________________________
XVIII.
Lassan jöjj, Éden!
Ajkam nem szokott,
Kerülgeti félve,
Mint méh, jázminod.
Lekésve virágzást
Dong kelyhe körül,
Nektárért bújik be,
S balzsamba merül!
* * * * *