Mindennapjaim
Írta: harmatsol Dátum: Május 06 2016 12:46:33
V
Emelkedik a lusta nap,
majd ablakra vetül.
Elkészült már a friss adag,
korty kávé fűt belül.
Teljes hír
Biológiai órám
másként, némán csörög,
szívnek, agynak új jelet szán,
ha hajnalt köszöntök.
Emelkedik a lusta nap,
majd ablakra vetül.
Elkészült már a friss adag,
korty kávé fűt belül.
Aztán a rozsdás teavíz
old marék tablettát,
élet-keserű ez az íz
és nem táplál csodát.
Robotra kész csütörtököm
nem babonás – csalárd,
egy régi versen ügyködöm,
jelképekért kiált.
Két összetapadt magyar szó
még nem egyéniség,
nem is érti az olvasó:
poézis-betegség.
Szószörnyekről tán álmodtam,
most nem kísértenek,
és folyton nyugtatom magam:
hírnév nem fenyeget!
Kusza sövény ollóra vár,
kapát kíván a föld.
Tavasz sincs, messze a nyár,
Virágot bont a zöld
.
Ne siess – szól szomszédos hang.
Dehogy – válaszolok.
Léptem vezérli tiszti rang,
de beosztott vagyok.
Nem jól tudja a rádió,
jégeső nem jöhet...
Zenét fogott a kapcsoló,
s én tulipánt – neked!