H.Gábor Erzsébet
Miért van az…
Sóhajod tőrként váj belém,
segítenék, de nem lehet -
gyere te sors, és állj elém,
hallgass meg kérlek engemet!
Miért van az, hogy több a rossz,
mint az a jó, mit osztogatsz?
A bánat, mint az utcahossz,
s a jó, csak szárnyat bontogat.
Miért van az, hogy elveszed
azonnal minden kincsedet?
Gesztusod mindig megvezet,
becsapsz, mint balga kisdedet.
Hogy segíthetnék másokon,
nekem is gond a fal, a hegy;
kötelem sokszor átdobom,
de nem segít már át a kegy.
Mért van az, hogy ki csak henyél,
többet ér el, mint jómagam,
semmit sem tesz, és jól megél,
pedig a léte céltalan.
Én pedig hajtok, dolgozom,
szétosztom szívem százfele,
szegények lelkét foltozom,
s fizetség nem is jár vele.
Igaz, hogy álmom szép, nyugodt;
s ezernyi kincsnél többet ér,
hogy adni néktek így tudok -
szóval fizetek mindenér’!
Dalokat írok, verseket -
dúdolja még a néma is;
tollam szavakkal fest eget,
szárnyakat bont a béna hit,
s felrepül messze, Istenig.
Gyógyítják égi, szent kezek -
olyankor lelkem megtelik,
s boldog e Földön így leszek.
2015.05.12.