Önpusztító ösztön
Írta: ILLC G3C Dátum: Május 14 2016 23:06:48
V
Feltámadt reggel egy gondolat,
Zakatolt mint egy dühös vonat,
Kínnal haraggal okádja füstjét,
Csak pakold szénnel a tüzét amíg ég,
Teljes hír
Feltámadt reggel egy gondolat,
Zakatolt mint egy dühös vonat,
Kínnal haraggal okádja füstjét,
Csak pakold szénnel a tüzét amíg ég,
Ha belém halnak a ferde szavak,
Ki lesz ki mindent előre megmutat,
Vagy csak a némasággal fertőz,
S a sorok között minden más eszköz,
Olvassa sorsom mint kegyetlen hóhér,
Baltája fénylik ahogy nyakamhoz ér,
De csak annyit kérdez van e épp tüzem,
Rágyújtana mielőtt hadat üzen,
Ki lesz ki ontja az első vért majd,
Tettes leszek én vagy az áldozat,
Mi lesz ha mind a kettő elbukik,
S a harag lesz a nevető harmadik,
Lelkünk révbe érve végül elkárhozik,
Korok múlnak s a gyűlölet változik,
De mindegy milyen az irigység örök,
Ha nem törsz meg majd vesztedre török,
Örök hajsza a bűnnel,
Szeretetből mondom el,
Ha jót akarsz fogadd el,
Jobb ha nem játszol a tűzzel,
Örök háborút teremtett,
Az ember ki istenné lett,
Nem érti de már akkor vesztett,
Amikor először belekezdett,
Feltámadt bennem a végtelen érzelem,
De elpusztítja a féktelen értelem,
Messzire zakatol mint egy száguldó vonat,
S csak az önpusztító gyilkos ösztön marad.