Ünnep kell!
Írta: hzsike Dátum: Május 15 2016 10:41:35
Sz
Zsibong a csókod helye még,
lángja a számba beleég,
pedig oly rég volt; ezer év
hagyott el minket, s szállt tova -
Teljes hír
H.Gábor Erzsébet
Ünnep kell
Zsibong a csókod helye még,
lángja a számba beleég,
pedig oly rég volt; ezer év
hagyott el minket, s szállt tova -
a léptem lassú, tétova.
Lehajtott fejjel baktatok,
szabadon élő rab vagyok;
ölelnek régi szép dalok,
s tehozzád visznek messzire -
mi tud így fájni ennyire?
A múlt, ha néha felszakad,
az érzés elkap, megragad,
ajkamon ég az íz, zamat,
mint óbor érett dús leve,
s a csókod lázas, vad heve.
Feledni kéne már, tudom,
megállok mindig félúton,
s minden kis résen, csepp lyukon,
visszatekintek - hol lehetsz,
s vajon helyettem kit szeretsz?
Emlékek, fájók, vájt sebek,
céltalan létű emberek -
hitünk a sárban hempereg…
Hol vagy már, jöjj el szép remény,
hadd legyen víg e költemény!
Ünnep kell, óda, új jövő,
égő szavakból fényt szövő;
oltárt, templomot építő,
múltat temető szent imák,
s versek, szomjoltó bibliák.
2016.05.10.