Vándor
Sírás és nevetés, gondtalan gyermekkor,
Leszek én is nagyobb, erősebb és bátor.
Hogy mi történt tegnap, mért is érdekelne?
Gyermeknek csak mára, mostra van ideje.
Majd mozdonyvezető, rendőr vagy tűzoltó;
Nagy-hatalmú leszek: király, vagy hasonló.
Az, aki ma kicsi, ürhajós, vagy rocksztár,
Az szeretne lenni: a legtöbb erre vár.
Ma már mindez mindegy, nem lettem egyik sem.
Próbáltam, de végül nem bírtam, s leültem.
Leültem, s leírtam, hogy min gondolkoztam.
Sokszor előfordult, hogy még le is írtam.
Ma már öreg vagyok, éltem pár tíz évet,
Magam mögött tudok egy hosszú életet.
Sokszor nézek vissza, szívem belesajdul,
Mint mikor a vándor néha hátrafordul,
Ha a messzi múltból egy harang megkondul.
Göteborg, 2016.