Májusom
Írta: reitinger jolan Dátum: Május 27 2016 18:09:50
V
Az eltelt időt elmossa a május,
félkörünk összeér, ez most a jelen,
látod az élet a legnagyobb mágus,
ha mélybe tipornak, van ki felemel.
Teljes hír
Ó, nézd csak milyen ledéren kék az ég!
Belőle csordul a szőke halk tavasz,
holnapot őriz, az élet lényegét,
jöjj tiszta fénnyel, az időt ne halaszd.
És jössz, hogy csókkal öltöztesd az ajkam,
mert oly meztelen és fázik nagyon,
úgy érinted, ahogy reggelt a hajnal,
és átölelsz miként csendjét a vadon.
Így vágyunk íve a nap fényébe lép,
fecskecsókot hív elő a pirkadat,
leláncol minket, tagadnunk nincs miért,
zárt pillánk alá kacsint a pillanat.
Már téged érint, már feléd nyúl kezem,
(felrémlik olykor egy stigmakarcolat,
pedig nem rám kéne kerüljön e jel,
megvetem az álszent, hazug arcokat.)
Az eltelt időt elmossa a május,
félkörünk összeér, ez most a jelen,
látod az élet a legnagyobb mágus,
ha mélybe tipornak, van ki felemel.