A folyó felett álltam, kora délutánban.
Híd korlátnak támaszkodva
gyönyörködtem a habokban.
Elmerengve azon gondolkodtam
hányan állhatnak még, hozzám hasonlóan
magányosan, a vizet nézve
s, gondolnak közben a szeretteikre.
Míg néztem, a csobogó habokat
a folytonosan futó, apró hullámokat
az jutott eszembe, ha minden cseppje
egy-egy kívánság lehetne
vajon a tenger bőségszaru lenne?
Ám ekkor egy kacsa bukkant elő
mely alábukott, de hamar feljött.
Nem sikerülhetett neki a halászat
mert azon mód szárnyra kap.
Így, most megint itt maradtam.
Élvezem a csendet, a vizet
s, azokra gondolok, akiket szeretek…
Győr, 2016