Alkonyul
Írta: hzsike Dátum: Május 28 2016 20:46:43
V
Ne csukd be még az ablakod,
ragyog a Nap, a csókja tűz,
bíborban ring a parti fűz;
a méla csendet hallgatod,
Teljes hír
H.Gábor Erzsébet
Alkonyul
Ne csukd be még az ablakod,
ragyog a Nap, a csókja tűz,
bíborban ring a parti fűz;
a méla csendet hallgatod,
pihenni vár a pamlagod.
Hagyd, hogy a langya járjon át,
s amíg az érzés így becéz,
lantot penget a szívzenész,
s borzolva bőröd bársonyát
idéz egy édes látomást…
Akkor is nyár volt, gyúlt az ég,
szerelem árja vitt, sodort,
lelked az éggel összeforrt,
közel volt minden messzeség -
semmi se volt oly tiszta még!
Gyengéd karokban álmodón
hitted, hogy jő a szép jövő,
reménysugárból fényt szövő,
s osztozva égi, földi jón,
akartad őt is oly mohón.
Emlék már mind csak, reszketeg;
szíved zenéjét hallgatod -
közben ébenszín este lett,
szádszéle furcsán megremeg,
míg bámulsz fönn egy csillagot.
2016.05.28.