Jobb életet remélnek csónakba szállnak,
búcsút intenek otthonnak, hazának.
Vörös az ég alja, alighanem szél lesz,
jól tudták ezt az öreg tengerészek.
Zsebe dagad az emberkereskedőnek,
nincs mentőöve gyereknek se nőnek.
A hullámtarajok már az égbe nőnek,
ők nem sejtik, halálba menekülnek.
A jó keresztény ember a kezét nyújtja,
ne nyeljen el senkit a tenger gyomra.
Azok kik úszni nem tudtak csendben halnak,
eleségül szolgálnak a halaknak.
Európát ez a vihar felkavarja,
nincs megoldás az emberáradatra.
Van aki befogadná, más nem akarja,
és a konteó elméletet gyártja.