Múzsacsók
Írta: hzsike Dátum: Június 03 2016 20:46:33
V
S a csóktól részegülten versbe fontalak,
te, költővé avattál - Múzsacsók az ár -,
a szín, az íz, az illat, bőrödön maradt,
s csak annyit súgtál halkan; minden visszajár!
Teljes hír
H.Gábor Erzsébet
Múzsacsók
Homlokodra szántam, de elkapott a vágy,
duzzadt, nedves szádnak a széle reszketett,
érezni akartam, hogy húsa milyen lágy,
s a perc mely csak miénk volt, hinni engedett.
Égő csókot adtam, és lobogott a szád -
mint a nyári fákon a fényben érő meggy,
foltokat pecsételt az ajkam rúzsa rád,
a nyakadon is izzott, lángolt rajta egy.
S a csóktól részegülten versbe fontalak,
te, költővé avattál - Múzsacsók az ár -,
a szín, az íz, az illat, bőrödön maradt,
s csak annyit súgtál halkan; minden visszajár!
2016.06.03.