Búcsú a szülői háztól
Írta: szinci Dátum: Június 15 2016 10:51:29
V
Mentem elköszönni a szülő falumba,
Eladásra váró családi házunkba.
Rozsda ette kapu, lakattal bezárva,
Gaz fedte udvarát a bánat bejárta.
Teljes hír
Búcsú a szülői háztól
Mentem elköszönni a szülő falumba,
Eladásra váró családi házunkba.
Rozsda ette kapu, lakattal bezárva,
Gaz fedte udvarát a bánat bejárta.
Az ablakából nem les már édesanyám.
Fehér haja sem csillog az üveg falán.
Nem ül a székében, s nem várja lányait,
Temetőben alussza örök álmait!
Beléptem félve az elárvult szobánkba,
Szívemet széttörték apró darabokba.
Két gyertya várt ott rám az üres asztalon,
Körbe nézegettem, s a búcsú fájt nagyon.
Elköszöntem immár a néma falaktól,
Hol a képek sem lógtak már családunkról.
A cserépkályhától mit nagyon szerettem
Mi a hátam a hidegben melengette.
Zokogott a csend, és fájt nagyon a lelkem,
Az édesanyámat itt soha nem lelem.
Kedves hangját én többé már nem hallhatom,
"De örülök, hogy jöttél drága kislányom!"
A fű nőtte kertünket, körbe járkáltam
A rozsdás kapunkat ezennel bezártam.
Búcsút intettem, még egyszer visszanéztem,
Talán egyszer majd csak megnyugszik a lelkem!