Tiszavirágok
Írta: giziszalay Dátum: Június 17 2016 10:30:31
V
Nyári délután bennem sír az Ég,
eső permetez, dalba kezd a szél,
zizzenő levél félve halkul el,
amint sejlő éned felém lengedez.
Teljes hír
Nyári délután bennem sír az Ég,
eső permetez, dalba kezd a szél,
zizzenő levél félve halkul el,
amint sejlő éned felém lengedez.
maradtál akit mindig várok én,
bár, hozzám sohasem érkezel,
egy csodás szép mosoly, akit
a napfény, magához ölelt,
izzó forró tűz, elmémnek egén,
egyetlen, ki tisztán bennem él.
Nyújtom kezem lidérc-világba,
érezni vélem-, nem volt hiába,
enyhe érintés, tolakodó vágyak,
összekeverednek lelkem porába,
bensőm vásznára vetülő képek,
ezüst vízszalag, Hold tépte széjjel,
Folyónak redőin gyermeki vágyak..
érinteni félek, kérész tánccá válnak...,
csukott szemmel a semmibe látok,
illan a vászon, nem jön az álmom.
Érintem, érzem, de mégsem értem,
Hogy lehet a keserű, ennyire édes.