Ami egy életre szól...
Írta: Zagyi G Ilona Dátum: Június 24 2016 12:47:01
Sz
Meg kéne szokni, hogy
nem mindig látod,
hogy ritkább a perc
mikor karodba zárod.
Teljes hír
Meg kéne szokni, hogy
nem mindig látod,
hogy ritkább a perc
mikor karodba zárod.
Bár kacaja még ott
cseng a füledben,
mégis látni szeretnéd,
ha nevet önfeledten.
Ha bánata van és csak
a telefon sírja el,
szívesen ölelnéd még,
vigasztalón, kedvesen.
Örökké csak aggódsz,
gondolatod kíséri,
a gyermek felnőtt,
saját életét éli.
Érzed a fájdalmát,
boldogsága éltet,
parancsolni nem lehet
egy anya szívének.
A távolság nem akadály,
az átélt pillanatok szépek,
a kiszakadt darabot
hűen őrzik az emlékek.
Reggel áldást küldesz
este Isten békéjét kéred.
Tudod, hogy gyermeked érzi,
nem válik vízzé véred.
Alkony / Ilona Zagyi Gáborné /