Rémisztő pillanatok
Írta: farkas viola Dátum: Június 27 2016 10:36:06
V
Szüntelenül imádkoztam, tisztítsák meg házamat,
Nyughatatlan kóbor lelkek ne vegyék nyugalmamat!
Gyermekeinkre figyeljünk, legtöbb hét éves korig,
Angyalokkal társalognak, ahonnan mind, származik.
Teljes hír
Rémisztő pillanatok
/Saját élmény/
Fiam rövid láthatásra elhozta a csöpp lányát,
Azóta sem felejtettem csodálatos látványát.
Barátságos csacsogása, behízelgő modora,
De azért még van hibája: feszül rajta pelenka!
Fiam hozta a szobába, a csere már szükséges,
Fektette volna az ágyra, a művelet kétséges!
Éktelen nagy kiabálás, szinte bele-rémültünk!
„Nem akarom”! „Bácsi fekszik”! Erre kimenekültünk!
Jóságos Ég! Ki lehet az? Félelem az inamban!
Hogy feküdjek este ágyba? A nyugalmam oda van!
Kertbe mentünk kis időre, majd vissza a szobához,
Már az ajtóban megtorpant! „Nem megyek a bácsihoz”!
Elmentek! Imába fogtam, kértem a segítséget,
Majd a Szellem-lényhez szóltam kérve, menjen, ha lehet!
Ez már nem az ő hazája, keresse meg övéit,
Fogadja el vezetésük, hagyja el ezt a földit!
Szüntelenül imádkoztam, tisztítsák meg házamat,
Nyughatatlan kóbor lelkek ne vegyék nyugalmamat!
Gyermekeinkre figyeljünk, legtöbb hét éves korig,
Angyalokkal társalognak, ahonnan mind, származik.
Budapest, 2016. június 27.