Fonódás
Írta: reitinger jolan Dátum: Július 06 2016 18:19:24
H
Ó, hogy az élet mily csodás egyveleg,
felmosolyog bennem a vágy, egy dallam,
s amíg az éj tova gyűri a nappalt.
tudom, hogy immár ösvényem egy veled.
Teljes hír
Ó, hogy az élet mily csodás egyveleg,
felmosolyog bennem a vágy, egy dallam,
s amíg az éj tova gyűri a nappalt.
tudom, hogy immár ösvényem egy veled.
Az éden bűne itt bujdokol bennem,
csillagalakban altat égi habbal,
míg ritmusod lüktet ringó nyaramban,
téged figyel és leskelődve engem,
mint adsz enni, inni az éhes testnek,
magadhoz ölelsz mámorral telt karral.
Létünk aranyat sóhajt, érett balzsam,
pucér időnkre lenge párát fektet,
a jövő közel, a múlt egyre messzebb,
a jelennel most így magamba fonlak.