Theodor Storm
(1817-1888)
Die Kinder
1. Abends
Auf meinem Schoße sitzet nun
Und ruht der kleine Mann;
Mich schauen aus der Dämmerung
Die zarten Augen an.
Er spielt nicht mehr, er ist bei mir,
Will nirgend anders sein;
Die kleine Seele tritt heraus
Und will zu mir herein.
2. Morgens
Mein Häwelmann, mein Bursche klein,
Du bist des Hauses Sonnenschein,
Die Vögel singen, die Kinder lachen,
Wenn deine strahlenden Augen wachen.
__________________________________
Gyerekek
1. Estelente
E kislegény ölembe dől,
S ott békén most pihen;
Álomra hajló szép szeme
Csak néz rám szelíden.
Nem játszik már, nincs óhaja,
Csak az, ringassam én,
S míg szenderül, átköltözik
Kis lelke énbelém.
2. Reggelente
Legénykém, együtt ébredünk,
A ház napfénye vagy nekünk,
Gyerekkacaj és madárdal harsan,
Ha reggelente szemed kipattan.
* * * * *