Elmondanád, de nem mered.
Elmondom hát, neked.
Azt mondanád, nem feledsz,
soha nem hagysz el, szeretsz!
De nem mondod, mert így igaz,
s mert felhatalmaznál vele,
hogy éltedet az enyémbe, fordítsam bele!
De nem lehet, mert, nem lehet!
Csak egy éjszaka, jól tudom,
hogy feltűzzem a skalpodat,
a többit úgyse vállalom.
Bár, a hangomat, azt hallatom.
Én, szeretlek, s tudom mért.
De hiába érzem ugyanazt!
Szívem adom, hisz tudod,
Szép szeretni, úgy van az!
PC, 2016. 07.19.