Ölbe vesz, átkarol. magával ragad,
arcom simítja, mindig velem marad.
Gyógyítgatja sajgón fájó testemet,
megnyugtatja felzaklatott lelkemet.
Nem mozdul, mindig vár reám csendesen,
csábít, magához hívogat, kedvesen.
Benne úszkálni, mint a könnyű álom,
ő hű szeretőm, a legjobb barátom.
Távolban a nád susogását hallom,
egy testté válunk én és a Balaton.
Szerelmes vagyok bele már nagyon rég,
ha látom kiderül felettem az ég.