Emlékezem
Írta: inyezsevokidli Dátum: Július 25 2016 12:01:58

---

Sz

Emlékezem. Én a Tiéd vagyok megint,
s lásd, Te újra az enyém vagy, múltban-jelenben,
mind hiába múlik a csikorgó idő.
Kapcsolatunk nem volt fiktív, hisz láza volt, van,

---

Teljes hír

---

Emlékezem. Én a Tiéd vagyok megint,
s lásd, Te újra az enyém vagy, múltban-jelenben,
mind hiába múlik a csikorgó idő.
Kapcsolatunk nem volt fiktív, hisz láza volt, van,
S tőle cserepes a szívem megint.

Végy karodba, kicsiny apácska ringass és szoríts!
Sziámi testünk bonthatatlan,
lent-fönt, s e boldog lebegésben,
égő homlokom hadd hajtsam hűs fürtjeid alá.

Ajkam olvasztja, jégvirág tenyered,
zord mintázatát, hogy el ne feledje,
borult éjszakák sötétjét,
mert hiába hívlak,
mégis láncra fűz a hajnal,
rab leszel újra, mert nem vigyáztál.

Nem ereszt a vágy szemünk bogarából,
elvesztünk a szép világ pitvarából,
otthonunk a vasvilág öle.
Hajnalodik, s a gondolatoknak,
mik fürgén pattantak ki fejemből,
mostanra hűlt helyük.

Mert kialudni látszik szívemben,
a szent gyönyörűség tüze-parazsa,
mert lángja megzabolázva.
Nincs már ereje a szónak,
mi csupán keresett,
se karomnak, mert szívem oly elesett,
s kitárni jóllehet,
soha nem fogom már.

(Szerelmem lángja elhamvadt,
nem lett belőle,
világot tisztító tűz.)

Epilógus

De ni csak! Láss csodát!
Mint hamvaiból feltámadó Főnix,
szerelmem lángja újraéled.

Lobogva szétterül,
így lesz belőle, míg hevül,
világot tisztító tűz!

2016.01.26.