Szívek, mint lego darabok porba hullnak néha,
életem fonala szakadozik, de nem léha,
Menekülök valami elől, amit ismerek,
az édes tudatlanságban bénán csak hempergek.
Kíváncsian incselkedem a sötét mélyével,
ezért aztán sokat küzdök a lelki békével.
Ringyó az életed folyton árulja perceit,
megveszed,vagy felejtheted múló rejtekeit.
Fizetsz érte aztán, gyötrelmes fájó évekkel,
mert nem törődtél a behatároló érvekkel.
Kihátrálnál most a feneketlenség gödréből,
gyűjts erőt mások erőtlen, néma közönyéből.