Aki másnak vermet ás...
Írta: hzsike Dátum: Augusztus 22 2016 15:13:32
Sz
Százméteres vermet ástam -
essen bele! - azt kívántam,
s velem lett a verem tele,
mert én estem abba bele.
Teljes hír
H.Gábor Erzsébet
Aki másnak vermet ás…
Százméteres vermet ástam -
essen bele! - azt kívántam,
s velem lett a verem tele,
mert én estem abba bele.
Itt ülök a poklom mélyén,
ostoroz a kudarcélmény,
nem mászom ki ebből soha,
rág az idő hideg foga.
Gúnyosan néz, kinek, szántam -
lenn is fázom, fent is fáztam,
hideg göröngy hullik reám,
kívánom a forró teám,
amit véled ittam kedves,
mikor havas volt a fenyves,
s féltem mást is megkínálsz majd -
nem kedvelem én a párbajt!
Ezért hittem megoldásnak
azt, hogy egy mély vermet ássak,
s vetélytársam essen bele -
inkább vívtam volna vele!
Lehet, hogy tán győztem volna,
s most a versem arról szólna,
s nem reszketnék itt a mélyben,
miközben csak mar a szégyen.
Kegyelmezz meg Uram, nékem,
féltékenység az én vétkem,
szabadíts meg zöld szemétől,
s hozz ki jól e költeményből!
S jön a kedves! Értem harcol -
úgy ment ki, hogy meg sem karcol,
fütyül ő a vetélytársra,
nem cserélne soha másra!
2016.08.21.