Csendek
Írta: zsuzsu Dátum: Március 11 2008 09:31:48

---

De a legszebb csend, a természet csendje
Ha langyos nyári éjen madár se szól,


H

---

Teljes hír

---

Gyûlölöm a magány süket csöndjét!
Amikor újra és újra a fülembe döng
A gyûlölt szó: Csönd! Csönd! Csönd!

***
Rettegéssel tölt el a félelem csendje,
Mikor halálos fenyegetés van benne.
Mikor legszívesebben már sikoltanál,
De a rettenet csendjét ne halljad már.

***
De vannak ám, egészen másfajta csendek,
Melyben nyári éjen, szerelmek születnek.
Amikor itt vagy velem, és fogod a kezem,
És sóhajommal, megtörni sem merem.

***
Vannak csendek, amelyek öröktõl valók.
Kik úgy születtek, hogy nekik madárdal,
Zene, emberi szó, sosem lesz hallható.
S ha mégis az eszükbe jut, milyen lehet,
Nem marad más csak a puszta képzelet.

***
De a legszebb csend, a természet csendje
Ha langyos nyári éjen madár se szól,
Vagy télen, amikor már lehullt a hó,
És oly mély a csend, hogy szinte hallható.