J. W. VON GOETHE: AMÍG LESZEK...
Írta: Szollosi David Dátum: Október 08 2016 06:17:00
H

Amíg leszek – hagyjatok lennem!
Fehér ruhámat sem adom…
Ez ékes földről kell sietnem,
Már vár alant erős lakom.
Teljes hír


So laßt mich scheinen...

So laßt mich scheinen, bis ich werde;
Zieht mir das weiße Kleid nicht aus!
Ich eile von der schönen Erde
Hinab in jenes feste Haus.

Dort ruh ich eine kleine Stille,
Dann öffnet sich der frische Blick;
Ich lasse dann die reine Hülle,
Den Gürtel und den Kranz zurück.

Und jene himmlischen Gestalten
Sie fragen nicht nach Mann und Weib,
Und keine Kleider, keine Falten
Umgeben den verklärten Leib.

Zwar lebt ich ohne Sorg und Mühe,
Doch fühlt ich tiefen Schmerz genung.
Vor Kummer altert ich zu frühe;
Macht mich auf ewig wieder jung!
_________________________________


Amíg leszek…

Amíg leszek – hagyjatok lennem!
Fehér ruhámat sem adom…
Ez ékes földről kell sietnem,
Már vár alant erős lakom.

Miután megnyugszom a sírban,
Megnyílik majd egy más világ,
S én hagyom tiszta leplem, szíjam
Meg koszorúmat ideát.

Oly mindegy a mennybélieknek,
Hogy nő vagy férfi érkezett,
Ruhák s redőik nem öveznek
Ott megboldogult testeket.

Bár gondok nélkül éltem én rég,
De éreztem a bút, a kínt,
S korán vénültem… Ó, hogy lennék
Örökre fiatal megint!

* * * * *