Felfelé hulló levelek
Írta: harmatsol Dátum: Október 14 2016 12:11:01
Sz
a csak velemről
inkább hallgatok
a csak nekemre
soha sincsen ok
Teljes hír
1.hol állsz /ars ?/ - poetica
a csak velemről
inkább hallgatok
a csak nekemre
soha sincsen ok
fölöttön túlra
még nem gondolok
vágyhatnék többet
a kevés is sok
elvben hamisan
futást mímelek
mélytudatomban
ám kicsit lépek
nem haszontalan'
oldok fékeket
bízva magamban
bús dal is éget
a szó zenéje
szívembe kerül
körmondat mérge
lassan hat belül
dal ütemére
megmozdul a láb
te is vedd észre
nem vagy holmi báb
2. nem állsz /ars?/ – poetica
ne indokold m'ért
hervad a virág
tüzed fényét még
éltesse a láng
lelked legmélyét
hallgasd el inkább
amint levelét
sajnálja az ág
nyűtt gondból épp úgy
éled gondolat
mint szűk alagút
fénytengerbe tart
tartós örömből
lesz jó hangulat
de hamis könnytől
az álarc marad
láva-füst tör föl
fojtó indulat
3.felszállsz /ars ?/ - poetica
felfelé hulló
sápadt levelek
valótlant vágyó
amit képzeltek
(talpam alatt még
elcsöröghettek
ősz temetőjét
mind eléritek)
hűs szél - varázsló
folyton hiteget:
ágra fel hahó
libbenj már ott lent
élsz te csak repülj
de én jól tudom
vágyam hegedül
képzelt csúcsokon
fel-felröppenek
széllel magam is
én ugyan élek
hamisat nem hisz
szikla-tudatom
bár apró kavics
hosszú utamon
elérhető kincs
lépek vagy állok
sűrűn fontolom
ágra felszállok
mint levél-dalom
húr szakadását
dehogy akarom
jöjj viszonozd hát
csöndes mosolyom