Verkehrte Welt
Dunkel war's, der Mond schien helle,
Schnee lag auf der grünen Flur,
als ein Auto blitzeschnelle
langsam um die Ecke fuhr.
Drinnen saßen stehend Leute,
schweigend ins Gespräch vertieft,
als ein totgeschossner Hase
auf der Sandbank Schlittschuh lief.
Auf einer roten Bank,
die blau angestrichen war,
saß ein blondgelockter Jüngling
mit kohlrabenschwarzem Haar.
Neben ihm 'ne alte Schrulle,
die kaum erst sechzehn war.
Diese aß 'ne Butterstulle,
die mit Schmalz bestrichen war.
Droben auf dem Apfelbaume,
der sehr süße Birnen trug,
hing des Frühlings letzte Pflaume
und an Nüssen noch genug.
Eine Kuh, die saß im Schwalbennest
mit sieben jungen Ziegen,
die feierten ihr Jubelfest
und fingen an zu fliegen.
Der Esel zog Pantoffel an,
ist übers Haus geflogen,
und wenn das nicht die Wahrheit ist,
so ist es doch gelogen.
________________________________
Kifordult világ
Vaksötét volt… Fényes holdtól
Fehérlett a zöld mező;
Mint a villám, a sarokról
Kocsi cammogott elő.
Benne ült négy néma ember,
S állva társalgott nagyon,
Míg egy döglött nyúl nagy kedvvel
Szánkózott a homokon.
Piros padon, amit zöldre
Festettek be eleve,
Ült egy ifjú, haja szőke,
Vagyis – koromfekete.
Egy vén banya ült mellette,
Tizenhat sincs biztosan,
Kenyerét ő vajjal kente,
Aminek zsír íze van.
Fenn az almafán a körte
Nagyon édes, szilvakék,
Szilvából – tavasz gyümölcse! –
Termett diófán elég.
A fecske fészkét egy tehén,
Hét kecskegida lakta,
Ünneppé vált az esemény:
A szárnyra kelés napja.
Ha látsz papucsban szamarat
Egy ház fölött repülni,
E képhez bár kétség tapad,
De tudsz azon derülni…
* * * * *