Elfáradtam
Elfáradtam, érzem, hogy egyre erőtlenebb vagyok.
Itt éltem én, itt, köztetek, boldog, gondtalan voltam.
Eljárt felettem az idő, nem adhatok árnyat, otthont
Az erdő kis lakóinak. Már a fejem is kopasz.
Dajkáltam a karomban mókusokat, madárkákat
Odúimban baglyokat, fakopáncsokat ringattam.
Gyökereim közt orrszarvúbogár, s bíborbogár élt,
Látványommal megbabonáztam, valamikor hajdan.
Árnyékomban megpihentél, kicsiként másztál reám
S tüsszentettem rád friss, illatos, éltető levegőt.....
Most itt vannak az óriási, zajos munkagépek.........
Nem ölelnek többé szelíden... kivágnak...levegőt!