MATTHIAS CLAUDIUS: LIZA, A CSILLAGLESŐ
Írta: Szollosi David Dátum: November 06 2016 05:59:02
H
Ha dolgomat bevégezem,
És alszik már a ház,
Éjfél körül gyakran lesem,
Rám hány csillag vigyáz…
Teljes hír
Matthias Claudius
(1740-1815)
Die Sternseherin Lise
Ich sehe oft um Mitternacht,
Wenn ich mein Werk getan
Und niemand mehr im Hause wacht,
Die Stern' am Himmel an.
Sie gehn da, hin und her zerstreut
Als Lämmer auf der Flur;
In Rudeln auch, und aufgereih't
Wie Perlen an der Schnur;
Und funkeln alle weit und breit,
Und funkeln rein und schön;
Ich seh die große Herrlichkeit,
Und kann mich satt nicht sehn...
Dann saget, unterm Himmelszelt,
Mein Herz mir in der Brust:
»Es gibt was Bessers in der Welt
Als all ihr Schmerz und Lust.«
Ich werf mich auf mein Lager hin,
Und liege lange wach,
Und suche es in meinem Sinn,
Und sehne mich darnach.
_______________________________
Liza, a csillagleső
Ha dolgomat bevégezem,
És alszik már a ház,
Éjfél körül gyakran lesem,
Rám hány csillag vigyáz…
Az égen szétszóródtak ők,
Bárányok rét füvén;
A nyájban egymást követők,
Mint gyöngy a zsinegén.
Ragyognak messze, odaát,
És tiszta, szép e fény,
Ha látok ily pompás csodát,
Sosem telek be én.
Keblemben szívem földobog
Az ég sátra alatt:
– Van még e földön jó dolog,
Nemcsak kín, kárhozat!
Az ágyra vetve rá magam
Virrasztok még soká,
S eszem kutatja nyugtalan:
Vágyódjak el… Hová?
* * * * *