Aranyló őszben „L”
Aranyló őszben
dér-ezüst hajad,
őrzi a röppenő időt,
és arcodnak rózsáját
gyönyörök fátyla
borítja selymesen.
Dalos madárka énekli:
Tündökölsz fényesen
még akkor is, ha
dideregve csörren
száz meg száz levél.
Bár, a szarkaláb már szemeid
dísze lészen,
s az öreg zongorán
egy billentyű még,
vágy teli akkordot üt,
de éveid tengeréből,
fényed beissza lelkem,
mely bevilágítja
örökkévalóságod.
Deák Éva
2016.11.14.